A 9 legjobb rajzfilm, amit mindenki imád – 3. rész

Gyakran esünk abba a hibába, hogy azt hisszük a rajzfilmek nézése bizony nincs korhatárhoz kötve, ezt az állítást most megcáfoljuk! Olyan alkotásokat hoztunk nektek, amelyek kizárólag felnőtteknek szólnak, mivel fontos társadalmi és egyéni problémákat dolgoznak fel.

Ha néha készül egy-egy olyan rajzfilm, amely kifejezetten a felnőtteket célozza meg, legyen az bármennyire egyértelmű, a fenti berögződés miatt mindig előre figyelmeztetni kell a nézőket, hogy ezek bizony nem gyerekeknek való művek.

Persepolis

Az iráni születésű Marjane Satrapi saját önéletrajzi ihletésű képregényét adaptálta rajzfilmre, amely 2007-ben elnyerte a Cannes-i Filmfesztivál nagydíját, valamint Oscar-díjra is jelölték. Mielőtt bővebben rátérnénk a filmre, le kell szögeznünk, hogy a képregényszerűen megírt könyv már önmagában csodálatos. Tegyétek az elolvasandó könyvek listájára! De térjünk is vissza a rajzfilmhez.

Erőteljes fekete-fehér, néha karikírozott figurákkal dolgozó rajzfilm, amely egy iráni lány felnőtté válását követi nyomon az iszlám forradalom idején, illetve az azt követő fundamentalista rezsim alatt. Lebilincselő film, melyben egy kislány szemével látjuk a világot egy olyan társadalomban, amelyben az értelmiség elhagyja az országot, ahol csak üldöztetés, kínzás és gyakran halál vár rá; ebben az országban nőként sem egyszerű felnőni, főleg ha olyan szókimondó  az ember, mint Marjane, aki a punk és a heavy metal zenén keresztül lázadt hazája rendszere ellen. A film komoly témát dolgozol fel, mégis szellemesen teszi, ám gondosan ügyel arra, hogy a drámát a humor ne nyomja el. Várjunk vele 16 éves korig!

https://images-na.ssl-images-amazon.com/images/G/01/dvd/sony/Persepolis/Persepolis_2lg.jpg

Mary és Max

Az Oscar-díjas Adam Elliot a Harvie Krumpet sikere után egy újabb egész estét film létrehozatalába vágta a fejszéjét, így született meg Mary és Max története. A film egy valószínűtlen levélbarátság krónikáját mondja el. Mary, a 8 éves csúnyácska ausztrál kislány találomra levelet ír egy New York-i ismeretlennek, a magányos, enyhén autista brooklyni nyugdíjas Max Horowitznak. Első pillantásra a néző azt mondaná, hogy ez a barátság tiltott (nem voltak ezzel máshogy Mary szülei sem), de a két főszereplő olyan gyermeki naivsággal beszélget egymással, hogy teljességgel kizárható mindennemű hátsó szándék. Bár soha életükben nem találkoznak, az évtizedes levelezés során egymás életének legfontosabb szereplőivé válnak. A jobbára fekete-fehér filmben nincsenek szép emberek vagy szép formák, ezzel azokat az előítéleteket bírálják amelyek különböző defektusaikért kirekesztenek másokat. A hangsúly mégis a különc emberek és helyzetek bemutatásán van. A nézőnek időutazás és nézőpontváltás, amely segít abban, hogy megértse egy zárkózott ember életét. Semmikép se 8 évesen.

http://s532749960.online.de/wp-content/uploads/2014/09/mary_und_max_2.jpg

Perfect Blue

Satoshi Kon 1997-ben bemutatott remekműve ma, húsz évvel később is megállja a helyét. A Perfect Blue  egy popsztárból lett színésznőről szól, akit egykori rajongója vesz üldözőbe. Egy napon Mima, ügynökei meglepetésére, kilép a csupán közepesen sikeres tini-zenekarból és egy fülledt hangulatú sorozatban vállal szerepet. A karrierváltást nem minden rajongó veszi jó néven. A színésznőt, miközben új szakmájában próbálja megállni helyét, üldözni kezdi egy sötét figura.  Új arculatának két legfőbb alakítóját hamarosan megölik. Az állandó  stressz és a halálesetek hatására elkezd benne összemosódni a képzelet és a valóság. Végül aztán minden vérfagyasztó elem a helyére kerül, a leleplezés pedig sokkoló mégis az elégedettség érzésével tölti el a nézőt. Szigorúan 18-as karika!

https://images.alphacoders.com/217/217113.jpg