Az én filozófiám a divatban

Sokat gondolkodtam azon mi legyen az oldalon ejtett első bejegyzésem témája.

Egy olyan időszakon vagyok túl (ha túl vagyok), mikor a rettegett kiégés, undor, alkotói válság hatalmasodtak el rajtam. Sosem foglalkoztam túl sokáig a rossz nyelvekkel (és leginkább nem értettem ezeket), de gyakran találkoztam nálam valamivel befutottabb vagy jobb lehetőségekkel megáldott és körülmények közé született tervezőkkel, akik mindent megtettek, hogy befeketítsék nevem a szakmabeliek előtt, esetleg ellehetetlenítsék jövőmet, és persze olyanokkal is, akiket a szakma évtizedeken keresztül elismert (vagy fog), és mégis önzetlenül segítettek amiben tudtak, akkor is, ha néha ez csak egy elismerő szó volt, gyakran a legjobbkor jött.

A szakma jól promotált szereplőivel és megbabonázott követőikkel úgy éreztem muszáj megosszam a ruhatervezés számomra talán túlmisztifikált fogalmát, hátha lesz olyan is, amelyikük elolvassa.

A divattervező fő ismérve, hogy nem egy agyonmásolt darab n+1. változatát készíti/készítteti el a nagy bemutatójára, íme:

tervező

tervező

így csinálják a legnagyobbak, ezt pl Alexander McQueen.

Hiszen egy tervezőnek számtalan ötlete van, ezért akar ezzel foglalkozni

tervező

és így néz ki egy Dior haute couture shown

Galliano is merít a történelmi korok divatjából, de nem akárhogyan (és nem másol(!), hiszen senki nem befutott tervezőként születik, (de egy nálunk befutottabb tervező munkáinak másolása általában aligha oldja meg ezt a problémát)

 

tervező

 

Ha valaki nem szereti a kosztümöket, hát itt egy kifinomult, egyszerű vonalvezetésű, csupán a mintájában komplikált szuper nőies darab a Dior ház 1996-os kollekciójából(nekem az egyik kedvencem!)

tervező

(sajnos a képet nem találtam meg jobb minőségben=( )

A következő 3 kép  a Lengyel Fashion Weekről:

tervező

filozófia a divatban, átgondolt darabok egy-egy apró csavarral

tervező

mindegyik tervező más és más stílust képvisel, de a maga nemében minden alkotásuk elismerésre méltó, és fantáziadús

tervező

Itt csak szubjektív jobb lehet, amit magyar honban a beszámolók, cikkek írói is elfelejtenek (talán a szakma hígulása, belterjessége adja) de nem szakmai véleményeket olvashatunk olykor a nagy divatportálokon sem, és itthon nem csak a forma lehet megbotránkoztató, vagy sokkoló, hiszen mint legutóbb megtudtam, egy muszlinruha alá nem árt tundra bugyit húzatni a manökennel

lássuk mit szól ehhez Galliano

tervező

a tervező meglát egy áttetsző anyagot, melynek lágy esése is a karcsú női test szépségét fokozza

tervező

És aki azt hiszi egy tervező ezzel az obszcén(?) módszerrel akarja nézőközönségét növelni,illetve a bőrfelület ekkora látványa beteges prüdériát vált ki belőle….

Sajnos el kell keserítenem mindenkit aki ezt hiszi egy átlátszó ruha megtervezése, elkészítése szexuális túlfűtöttségből ered. A lágy esésű és áttetsző anyagok az áthatások és játékossága miatt mindig is a tervezők egyik nagy kedvence lesz, a cél mindig egy újabb hangulat megteremtése, de a látványt és a hangulatot itt a modell testével kombinálva éred el, így egy testszínű hártyavékony csipkeruha egy 40 kilós modellen nem tudom kiből vált ki “bizsergést”, de talán nem árt annak elgondolkodnia önmaga beteges szexuális felfogásán.

De aki néz filmeket (az Amerikai pitén túl is) az tudhatja, ha általános iskolai történelem anyagból kimaradt, hogy kereszténység előtti idők embere nem ismerte a test ilyen típusú szégyenét, szépségének elfedését, hogy a világ természet adta kincsei és természetes ösztöneink már önmagunkban bűnök csak a kereszténység terjedésével burjánzott így el.

Előtte a testet szeretni, és szépnek tartani nem volt bűn.

Talán ezt a sok évszázados balgaságot, csak a saját szemükkel is látni tudók, és saját érzékeikkel érzékelni akaró emberek fedezték  fel újra (számomra ugyan a nem gondolkodás lehetősége a visszataszítóságán túl érhetetlen is),

tervező

ókori görög Aphrodité-szobor

és egy mínoszi kultúra legáltalánosabb női viselete

tervező

ebben a korban a fedett keblekkel utcára lépő legalább olyan megrökönyödést kelthettek, mint ma a fedetlen.

 

És végül (de korántsem az utolsó)magyar sajátosság, egy bemutatón csak trendkövető lehetsz! (ezt ugyan érteni sem tudom, mert trend sem egy uralkodik egyszerre,) de maroknyi csapatommal mi folyton az ellenkezőjén fáradozunk

tervező

hmm, vajon őt mi vezérelte?remélem hasonlít majd az aktuál trendre….

És ismét Alexander McQueen 2-2 darabja, akit már csak amiatt is nagyon szeretek és tisztelek, hiszen többféle , egymástól igen távol eső stílusban is tud tervezni

tervező

vajon mit követ?

tervező

 

Ha valaki szánt időt végigolvasni a bejegyzést, már talán megértheti majd a következőket, amelyben saját kreációimat is bemutatom.

Számomra a divat nem üzlet, vagy ipar.Művészet, és mindennek van miértje!

A saját anyagi kereteim között még egy jó ideig nem lesznek McQueen, Galliano darabokhoz mérhetőek, de minden nappal igyekszem jobbat és jobbat készíteni, hogy egyszer hasonló mértékűek legyenek a munkáim az ő alkotásaikhoz. Egy valamit biztosan ígérhetek, a továbbiakban a bemutatóimon nincsenek kompromisszumok, és mostantól a legelvadultabb ötleteimet is színpadra állítom!