Erwin Wurm, a művészet divatja

Erwin Wurm, 1956-os születésű, osztrák képzőművész. Kizárólag múzeumokban állít ki, minden más felkérést visszautasít. Budapesten nyílt meg egy (életrajzi) kiállítása, ami már csak pár napig látogatható… Wurm igyekszik a nézőket, a látogatókat a tárlat nézésének passzívságából aktívvá varázsolni. Kilépni a komfortzónánkból úgy egy percig, hogy önként és dalolva kiszolgáltatott helyzetbe tesszük magunkat az idegenek előtt: Milyen érzés szobornak lenni? Milyen érzés nem beszélni, nem mozdulni? Milyen érzés, hogy nem tudunk semmit sem lereagálni?

No Title

No Description

Erwin Wurm többek között azt tartja a feladatának a művészetében, hogy a valóságot új megvilágításba helyezze, és kérdőjelezze is meg azt. Hogy semmit se vegyünk készpénznek, amit éppen látunk vagy hallunk, mert attól még, hogy a való életben történik, még nem biztos, hogy az egyedüli igazság. Minden ember másképpen lát dolgokat, helyzeteket, embereket, nekünk pedig nem szabad csupán egyfajta kategóriát népszerűsítenünk. Mi sem kedveljük sőt, ki akarunk törni, ha beskatulyáznak minket valamibe, de akkor mi miért tesszük ugyanezt a többiekkel?

Hiszen annyi ember él a Földön más-más nézőponttal a valóságról, az életről, és mégis, – többnyire -, megférnek egymás mellett. Hogy lehetséges? Hogyan férhet meg egymás mellett ennyi ellentét?

Ebből kiindulva, van a kiállításon egy uborkákból létrehozott önarckép, amiben sok uborka van szoborként elhelyezve. Nagyon érdekesen rávilágít arra a tényre, hogy a világon van vagy 100 millió uborka, mégsem találni köztük két egyformát. És ugyanez igaz az emberekre is: vagyunk vagy 100 milliárdan, és mégsem találni két egyformát köztünk, mégis törekszünk a hasonlóságra, mert nem tudunk mit kezdeni azzal a helyzettel, amikor valaki másmilyen, mint mi. Pedig nem vagyunk egyformák. Eléggé skizofrén állapot a való élet, nem igaz? Közben pedig, aki kicsit is különbözik a normálistól, őrültnek bélyegezzük és elmegyógyintézetbe dugjuk, mert más, viszont valójában az a helyzet, hogy az egész világ egy diliház, az elmegyógyintézet meg az, ahol megjátszás nélkül folyhat az elvárások nélküli őszinteség.

Micsoda felüdülés az, mikor nem kell megfelelnünk senkinek sem, nem igaz? Amikor egy kis résünk sem gondol arra tudat alatt, hogy ehhez vajon a többiek mit fognak szólni, vagy hogy ugye szeretni fognak ezután is? Wurm “Egyperces munkái” ilyenek. Ott a leírás az alkotás mellett, a néző pedig eldöntheti, hogy néző marad vagy aktív szereplő, aki részt vesz a játékban, és műalkotás lesz egy percig. Szembe kell állni a többiekkel, bármilyen pozícióra is vetemedünk.

A művész szerint, mikor elkezdte az efféle projekteket, Amerika sokkal befogadóbb és nyitottabb volt erre a fajta kiállításra, mint Európa. Lehet a nagy betűs Amerikát szidni, hogy az ottani emberek mennyire buták, de kétség sem fér hozzá, hogy nyitottak. Hogy nem lehet őket olyan könnyen meglepni, hogy tisztában vannak vele, mindenki egy egyéniség, és ha hagyják, hogy az ember szabadon önmaga legyen, akkor a tömeg maga is erősebb és legyőzhetetlenebb lesz.

No Title

No Description

Festőnek készült, de a tanárok a bécsi Iparművészeti Egyetemen, a szobrászosztályba tették. Semmilyen kapcsolata akkor még nem volt az egész műfajjal, mára pedig az egyik legnemzetközileg elismert képzőművész.

Hamar felfedezte, hogyha ugyanazt csinálja, mint a többiek, akkor beáll a sorba és csak utolsóként menetelhet a többi művész után. Így már az egyetem évei alatt, igyekezett újdonságokat létrehozni. Ez a művészet lett belőle.

A Művészetben kiélhetik önmagukat az emberek, merhetnek azok lenni, akik valójában, nem kell félni, hogy megbélyegzik őket és azt mondják rájuk, hogy mennyire furák. Itt nincs rossz döntés, rossz mozdulat, rossz érzelmi skála.

No Title

No Description

Amikor a képzőművészet keveredik a divattal, vagy a zenével, akkor mit látunk meg elsőnek egy alkotásban? A különlegességen kívül. Szétbontjuk atomjaira a szemünkkel az előttünk levő tárgyat, hogy megvizsgáljuk, mennyi például itt a szobrászat, és mennyi a Hermés benne? Szerintem egyben látjuk. Egységet alkot, pedig két különböző ágazata ennek a műfajnak, és mégis képesek eggyé válni. Hogyan lehetséges ez?

A Hermés divatcég felkérte Erwin Wurm-t, alkosson nekik, ő pedig létrehozta a saját, mégis jól ismert divatcéget a szobraiban. Egészen pontosan 2008-ban hozta létre Hermés sorozatát a híres cég férfiruharészlegét vezető Véronique Nichanian felkérésére és együttműködésével, amely a luxusmárka párizsi bemutatótermében, majd további nagyvárosokban található kiemelt üzleteiben került kiállításra.

“A ruházatra második bőrként, védőburokként tekint, amely nemcsak eltakar, hanem formát is ad testünknek.

Öltözködésünk segítségével határozzuk meg a külvilág felé sugározni kívánt énképünket, így hozva létre végeredményben a saját szobrunkat.”

A Ludwig Múzeumban is van egy terem, amiben pár Hermés-szobor megjelenik, és nekem ez a kedvencem. Olyan, mintha egy csónakban eveznénk a vad vízen, miközben felettünk sirályok repkednek, és különféle festők festenék az előttünk megszülető tájat, hogy legyen mibe gyönyörködnünk, hogy egyáltalán legyen hová mennünk.

A Művészet összes ága festi meg azt a világot, amiben élünk. A valóság pedig a legnagyobb inspirációforrás a Művészetnek. Egymás nélkül nem léteznek.

Példaként lehetne még felhozni Salvador Dalít, Picassot is, vagy közös kollekciót hozott létre Damien Hirst és Alexander McQueen is. De Louis Vuitton   – Daniel Buren párosa is beállt az összművészeti bemutatók sorába.

Wurm e projektje óta fokozatosan foglalkozik e kényes kérdéskörrel, miszerint mennyire lehet a kereskedelemben fellelhető műalkotást, alkotásnak nevezni? Mennyire jó, hogy e két ágazat ennyire és így fonódik össze? Mit ad a kereskedelem a képzőművészetnek, és a képzőművészet mit ad a kereskedelemnek?

No Title

No Description

No Title

No Description

A kiállítás a Ludwigban, 2018. szeptember 23-ig tekinthető meg.

Egy kis érdekesség viszont, hogy a művész Egyperces szobrai inspirálták a Red Hot Chili Peppers 2003-as Can’t Stop című dalának klipjét, amelyben az együttes tagjai több Wurm-féle élő szobrot is előadtak flakonok, dobozok, vödrök kreatív felhasználásával.