Filmajánló: Vakrandim az élettel

Viszonylag egy új filmet hoztam el most nektek, ugyanis a Marc Rothemund által rendezett dráma, életrajzi film és egyben vígjáték 2017. november 9-én jelent meg hazánkban.

Háttérinformációk

Mint manapság majdnem mindennek, ennek a filmnek is egy regény az alapja. A sztori megtörtént eseményeken alapszik, amely először 2009-ben könyv formájában jelent meg az alábbi címmel: Saliya Kahawatte: Mein Blind Date mit dem Leben – Als Blinder unter Sehenden. Eine wahre Geschichte (Vakrandim az élettel – Vakként a látók között. Egy igaz történet) – bár magyar nyelvre nem fordították le.

9783821857046-us

Előítéletek

Az alapvélemény a német filmekről az, hogy borzalmas a látkép, unalmas a téma, valamint szörnyű filmes technikákat alkalmaznak. Mondjuk ki, nem egy amerikai produkció, amelyet szívesen megnézünk, igaz? De az utóbbi években javuló tendenciát folytatnak a germánok, egyre jobb filmeket csinálnak tartalom és kivitelezés szempontjából egyaránt. Ezért is szeretném most nektek röviden ismertetni, ha úgy tetszik, kedvet csinálni ennek az alkotásnak, mert úgy érzem, ez egy olyan film, amelyet mindenkinek látnia kell legalább egyszer.

Deutsch_als_Fremdsprache_web

A történet – spoiler nélkül

Főszerepben Kostja Ullmannt láthatjuk, akit hazájában közkedvelt színészként tartanak számon. A középpontban az apai ágon Srí Lanka-i származású fiú, Saliya Kahawatte áll, akinek nagy álma egy luxushotelben dolgozni. Ennek érdekében meg is tesz mindent: már a középiskolai évei alatt is egy hotelben gyakornokoskodik. Ám az élet nem fenékig tejfel, ahogy arra a címből is következtethetünk. Saliya veleszületett két oldali szembetegségben szenved, amely oda vezetett, hogy különféle komplikációk miatt elindult a retinaleválása. Műtétre van szüksége, hogy ne vakuljon meg teljesen.

285726_1484921446.6874

Jó alapanyag tud lenni egy igaz történet, s ezt itt tökéletesen ki is használták a készítők. A megtörtént események már maguktól kialakítanak a nézőben egyfajta empátiát, de itt ez az érzés nagyobb a megszokottnál. A nézők teljesen elfelejtik a saját gondjaikat, csak arra fókuszálnak, hogy mekkora trauma lehet ez a fiatal Saliyának. Bekebelezi a nagyérdeműt ez az eset és nem ereszti a fináléig.

Nem szépítem, alapvetően egy sablonos filmet láthatunk, hiszen egy balszerencsével kezdődik, majd megjelenik a remény, a siker, még a szerelem is, aztán a tipikus „pofára esés”, végül a happy end. Tudom, minden második film erről szól. De itt valami olyat sikerült alkotniuk, amely a néző érzelmeire hat, ezáltal elfelejt gondolkozni, inkább izgul, aggódik Saliya miatt, szurkol, majd legszívesebben észhez térítené a sok badarság miatt, amit tesz. Elérték a készítők a céljukat, hiszen a nézősereg teljes figyelmét lekötik az eseményekkel – már akiknél a főszereplővel történő szerencsétlenség elindított egyfajta sajnálatot. Akiknél ez nem történt meg, egyből észreveszik az agyoncsépelt sztorit a jelenetek mögött.

7cf562342f54120fbbc5262ddf_YyA2MDE2eDMzODIrMCsyMDICcmUgOTUwIDUzNAJyZSA5NTAgNDc1A2EwNzUzZjFmYzZk_mein-blind-date-mit-dem-leben

Egyetlen apró dologba tudok belekötni a filmmel kapcsolatban, ez pedig a lezárása. Úgy érzem, mintha nem lett volna elég idejük egy jobb finálé elkészítésére, ezért gyorsan pontot tettek a végére és elvarrták a szálakat. Nem feltétlen a legszerencsésebb módszer, de mint tudjuk, a szükség nagy úr.

Miért nézzétek meg?

A rossz lezárás ellenére – bár bízom benne, hogy csak én vagyok ennyire érzékeny a film ezen részére – mindenkinek legalább egyszer látnia kell ezt a drámát. Hiszen felhívja a figyelmet arra, hogy mekkora igazságtalanság uralkodik a világon, főként a fogyatékkal élők körében. Arra buzdít, hogy ne ítélkezzünk mások felett, fogadjunk el mindenkit és legyünk képesek önzetlenül segíteni másokon. A hit, a remény és a küzdés az élet alappillérei – mondja a filmünk.

Aki német nyelvet tanul vagy csak felfrissítené tudását, esetleg szinten szeretné tartani, annak is nagyon a figyelmébe ajánlom eredeti nyelven ezt a vígjátékot, mert véleményem szerint egy valóban élvezhető filmmel egyszerűbb a tanulás/gyakorlás.

fotó: David Streit